n o h t t O Tala’lj egy ta’rgyat!

Szoba

Nézz körül!

A latin cerussa szó ólomfehéret jelent. Így nevezték a ceruza ősét, az ólomvesszőt. Később az ólom helyett ónvesszőt használtak, amelyet fatokba foglaltak, mivel az ónrúd önmagában túl lágy. Ez volt az író-ón vagyis írón.

A

Ceruza

forma

azért váltotta fel a

-t, mert így

kevésbé gurul le az asztalról a ceruza

töm

VIzsgáld meg! FA KÖPENY

T

b

sze

k v gra let ezelé ájato fit k s

sze

nd

for

vic

s

má

Hogyan készül?

fa + ragasztó + festék + lakk

li erdők kizárólag távo nak. Korábban ta ár gy a ezek veteót t er Ceruzát 1761 zaháznak, m ru ce ak as lm ölni, ha régi i voltak alka különleges fá tudták küszöb vetemedést ki A . bé és k deszkáit ev jó gk lej­tezett ha medtek a le talpfákat, lese tt ti sú va t, ái nd fri a ssen vágo faházak gere pregnálással im , el ss íté es re a célra. a már nem használták. M assá tehető er fenyő is alkalm y el m né s fa hársfa, éger

GRAFIT MAG

T

grafit + agyag + korom + víz csúszásért felel

zá

kötőanyag és a feketeségért keménységért felel felel

s

1

KUKKANTS MÖGÉ! Hogy nézett ki régen?

Az írás szónak más értelmét ismerhetjük a paraszti kultúrából. Hasonlóképp nem szóbeli kommunikációs csatornáról van szó, azzal a nagy különbséggel, hogy alapegységei nem betűk, hanem motívumok. Az évszázados hagyomány során olyan általános szimbólumrendszer alakult ki, melynek értelme nyilvánvalóan túlmutat egyszerű jelentésén. Nézzük tehát, mi is a kapcsolat az írás és a tű, fonál, hímzés, varrás között!

A hímzett mintát az anyagra előrajzolták, ezt nevezték „írás”-nak. Innen ered a mezőkövesdi íróasszony, kalocsai író megnevezés. Asszonyok mellett egyébként ritkábban férfiak – például szűcslegények – is lehettek előrajzolók.

Női ujjas Gazdagon, élénk színű selyemcérnával hímzett bársonykabátka, női ujjas. Virágos díszítményén felül, a szabásvonalak mentén rávarrott zsinórozás látható a nyaka körül, a hátán és az ujja végén. 19. sz. vége, Baja, Bács-Kiskun megye

MMGM, Textilgyűjtemény

RÓZSA A szépség, szerelem, boldogság szimbóluma.

lokális hímzo"stíl A hímzések tájegységenként változnak. A szabadrajzú tervek kivarrására alapozó hímzőtechnika Kalocsán, Mezőkövesden és Kalotaszegen jellemző, ahol félreismerhetetlen lokális stílus alakult ki. Fehér vászon pruszlik Eleje mellrészén és hátközépen, pamut hímzőfonállal, a nyakkörön és alul körben indás-virágos kalocsai futóminta szár és laposöltéssel kivarrva. 1900-1915, Kalocsa, Bács-Kiskun megye

MMGM, Textilgyűjtemény

Gyöngyvirág A tisztaság szimbóluma.

FÜRKÉSZD KI! szabadkézi mintatervezés

Hogyan készült régen?

A vászonra tejes koromlébe mártott lúdtollal vagy hegyes pálcikával, pl. orsószárral szabad-kézzel rajzolták elő a mintákat, amelyeket azután az írásos öltésekkel varrtak ki.

A növényi rostot vagy a gyapjút a kézben tartott orsó pörgetésével sodorhatjuk fonallá.

A legismertebb íróasszony a százrózsásként emlegetett mezőkövesdi Kis Jankó Bori (Gáspár Antalné Molnár Borbála)

Orsó Mátészalka, Szabolcs-Szatmár megye

MMGM, Fonás-szövés Eszközei Gyűjtemény

Mi az írásos öltés? Az írásos öltés olyan láncszem, melynél nem a kiindulópontba, hanem vele egy vonalban, tőle pár milliméter távolságra öltenek fel. Nagyon sűrű sorokat varrnak belőle.

Díszpárna Nyers, házi vászon párnahuzat, előrajzolás után piros gyapjúfonallal kivarrt tömött, gránátalmás díszítménnyel. 20. sz. eleje, Kalotaszeg-Kispetri, Kolozs megye

MMGM, Textilgyűjtemény

Gránátalma Mint valamennyi sokmagvú piros gyümölcs, a termékenység, a szerelem és az élet szimbóluma.

NEKED IS MEGY! Próbáld ki Te is!

! t a j u z ez v er t y g a ‘ v d s a t y Fol

lapján A kalotaszegi minták a

Írta és szerkesztette: Tábori Tamara Szakmailag ellenőrizte: Kiss Beatrix Műtárgy fotó: Papp Tibor Sorozat koncepció: Tábori Tamara A múzeumpedagógiai kiadvány a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek otthonról egyénileg, önállóan feldolgozható kísérőanyaga. 2021