Cseresznyéskert Anton Pavlovics Csehov

Szabó Zsófia díszlet- és jelmeztervező 2020/2022

Tervezési koncepció - Cseresznyéskert

Anton P. Csehov orosz származású író Cseresznyéskert című művét válaztottam. A mű címének érdekessége hogy valójában nem cseresznyés, hanem meggyeskert lenne a helyes fordítása ami talán a szereplők egymással való vizsonyát is jobban tükrözi. Az egész mű egyfajta tragikomédiája a 19.századi orosz társadalomnak, pontosabban egy vagyonos, földbirtokos család egymáshoz való viszonyának. A szereplők látszólag mind örülnek annak hogy újra egyesül a család, mégis ott van az a savanyúság mindegyikükben mint, egy egy már lepotyogott meggyszem a fa alatt, aminek a földre néző oldalak elkezdett rodhadni. Csehov ezt inkább komikusan vázolta fel, a felszínes kapcsolatokat amelyeket inkább már a pénz és a vagyon mozgat, mintsem az igazi valójuk az embereknek. A mű négy felvonásos. Az első felvonásban a birtokon lévő házban vagyunk, a gyerekszobában ahol Loaphin és Dunyása beszélgetnek, később bejön Jása, az inas is. Aztán szép lassan megérkezik a többi szereplő is, üdvözlik a Párizsból megjött Ranyevszkaját akié a birtok és lányát, Ányát aki ugyan csak vele jött. Ranyevszkaja értesül a hírről miszerint el fogják adni a birtokot, sajnos nem tudják már fent tartani. A második felvonásban kint vagyunk a kertben, a birtokon, szereplőink egy régi kápolna mellett üldögélnek és társalognak. A harmadik felvonásban ismét visszatérünk a házba, egy estély keretében ahol szereplőink megtudják hogy Loaphin, a kereskedő, vette meg végül a birtokot. Ranyevszkaját lesújtja a hír. A negyedik felvonásban szereplőink búcsúzkodnak, de már üres a ház, csak a bőröndök vannak letéve egy kupacban. Felvonásonként változik a helyszín, az első és a harmadik bent, a házban játszódik, a másodiknál már szerepet kap a kert és a birtok. A negyediknél is vissza térünk a házba, egyfajta búcsúzásként, amelyet egy kupacnyi bőrönddel a szoba közepén jellemez az író. A díszlet megtervezésénél fontos szempont volt nálam az hogy egy nyitott tér legyen, egy olyan “házfal” amely szinte már inkább a kert része. Mivel a birtok eladása körül forog az egész történet ezért is gondoltam ezt, hogy a természetbe vinném ki a díszletet, ami mégis egy belső tér lenne amiben a szereplők az eredeti koncepció szerint mozognak.

Díszlet A belső tér berendezését illetően nem raktam semmi féle bútordarabot vagy kisebb dekorációs tárgyat, úgy képzeltem el hogy a szabad mozgás érdekében is, illetve mert az “üres” térrel szeretnék hangsúlyt adni hogy itt most a szereplők viszonyán van a hangsúly, a párbeszédeken. A tervezett falrészt belső részére mállott, repedezett, szakadt tapétát képzeltem el, egy olyan ház falát amelyen meglátszik az idő múlása.Ezt a hatást a tapétán képek montázsolásával értem el, amire még festettem is, ezeknek a változataival kísérleteztem. A házfal külső részét fa burkolattal vontam be, aminél az orosz dacha házak kinézetéből inspirálódtam. Erre került a fehér festék, amit megpróbáltam öregíteni a régies és romos

kinézet kedvéért. A belső falra “tapéta került” amit én készíttettem el, ennél is szerettem volna azt a régies, picit elhagyatott hangulatot vissza hozni. A hatalmas ablakok ajtókkal is fa kerettel készültek, amiket belülről halványkék festékkel festettem meg, tetszett ez a szín mert a feltette tapétában is van hasonló kék illetve a fehér padlóhoz színtén ilyesmit képzeltem el. A padlót is fával vontam be, egyfajta hajópadlót imitálva amire szintén fehér festék került. A “belső térnél” főként a gustavian stílus inspirált, a világos és letisztult színei, a halvány virág- illetve növényi minták. Olyan látványra törekedtem aminél ott van az a fajta melankólikus, megfejthetetlen szépség, amit megtaláltam a gustavian stílusú belsőtér stílusjegyeiben.

Jelmezek A jelmezeknél maradni akartam az 19.századi orosz divat ruhánál, viszont úgy képzeltem el hogy ezt ötvözném modenr stílusjegyekkel, megoldásokkal. A jelmezek színválasztásánal szempont volt az is hogy például föld színeket használjak, vagy a természetben megtalálható virágok, esetünkben a cseresznyefa halvány rózsaszín virágainak színét, amit Ánya ruhájánál használtam. Terveztem kék és zöld színekkel, a fű, növények, levelek, és az ég színe miatt, tetszett az hogy itt is belevigyem a természetet, akár csak egy nagyon halványan is, mint a díszletnél hogy szinte egy nyitott tér az egész egy hatalmas kertben.

jelenet helyszín I. FELVONÁS: szoba, gyermekszoba, csukott ablakok, kint virrad, május van

II FELVINÁS mező, régi kápolna, öreg pad, út Gajev kúriájához odébb jegenyék és utána kezdődik a cseresznyéskert, nemsokára lemegy a nap

Jelenet, szereplő, jelmez táblázat

III. FELVONÁS boltíves szalon-nagyterem, csillár ontja a fényt, zene, nagyteremben táncolnak

IV. FELVONÁS az első felvonás díszlete, nincs függöny-kevés bútor a sarokba tolva, bőröndök

szereplők Lopahin Dunyása Jepihodov Ánya L. Andrejevna Várja Gajev (51 éves) Piscsik Jása Trofimov (26-27) Firsz + 1 inas

ruha minden szereplő az alap jelmezében, akik épp megérkeznek: L. Andrejevna + Ánya... rajtuk kabát pluszban

Sarlotta Jepihodov Dunyása Sarlotta Jása L. Andrejevna Lopahin Gájev Ánya Trofimov Várja (Vándor)

minden szereplő az alap ruhájában

Piscsik Trofimov Várja Firsz L. Andrejevna Sarlotta Jása Dunyása Lopahin

női szereplőkön kesztyű + ékszerek (az estélyre való megjelenés)

Jása Gájev L. Andrejevna Lopahin Trofimov Ánya Várja Dunyása Sarlotta Piscsik Firsz

minden szereplő az alap ruhájában, + mindenkin kabát, kalap (készülődés a birtok elhagyására, csak Firsz marad, az öreg inas)

kellék

Jepihodovnál gitár

férfi szereplőkön díszes szalag átvetve, ékszerek, (az estélyre való megjelenés)

bőröndök

Díszlet inspirációk, gyűjtés

Házfal-tapéta kísérletek

Díszlet terve, vázlatok

(a Vígszínház alaprajzában elhelyezve)

19. századi orosz divat

Jelmez tervek, inspirációk, gyűjtés

Ranyevszkaja földbirtokosnő

Lopahin kereskedő

Varja Ranyevszkaja fogadott leánya

Sharlotta nevelőnő

Dunyasa szobalány

Gajev

Jepihodov

Ranyevszkaja bátyja

könyvelő

Jelmez koncepció:

Választott szereplő jelmez:

Ánya

Ranyevszkaja a földbirtokosnő lányát választottam, Ányát, az Ő ruháját készítettem el jelmezként. Ánya fiatal, 17 éves, aki anyja után megy Párizsba, akivel együtt térnek haza a birtokra. A ruha színét illetően rögtön tudtam hogy világosrózsaszínt szeretnék, mint a cseresznye fa virágainak színe. Egy lábszár középig érő szoknya részből és ahhoz varrott felső részből áll. A felsőrész 2 külön rétegből készült, egy bőrszínű amin a pántok vannak és erre került fel a picit sötétebb, fáradt rózsaszín “háromszög” mellrész. A szoknyarész két rétegből áll, aminél a külső rétegre virágokat raktam. A virágokat kézzel készítettem, fehére-átlásztó organza anyagból, a szirmok széleit leégettem hogy ne foszoljon az anyag, illetve így szerintem jobban is mutattak miután összeraktam a szirmokat. A virág közepánek gyöngyöket tettem díszítésül, fehéreket és átlátszókat. A ruhához varrtam egy műszörme bolerót, amit masnival gondoltam megkötni. A boleró belselyét lila, fényes anyaggal béleltem ki, ugyan azzal amiből a masni is készült amivel össze lehet kötni. Itt a színeknél szerettem volna kicsit mást, nem csak rózsaszínt, de közben arra is gondoltam jó lenne ha összhangban lenne a ruhá színeivel is, így jött ez a világos, picit paszteles lila és a világos szürke. Fűztem nyakláncot amiken kristálynak látszó gyöngyök vannak, és mellé még egy réteges gyöngykarkötőt is, aminek a gyöngyházfény színhez hasonló színe van.

A kivitelezett jelmez gyártmányrajzai

Költségvetés: halványrózsaszín anyag: 1500 ft sötétrózsaszín anyag: 1800 ft bőeszínű ruha pánt, felsőrész: 500 ft lila bélésanyag: 1000 ft szürke műszörme: 750 ft fehér organza: 500ft gyöngyök a virágokhoz, nyaklánchoz és karkötőkhöz: 2000 ft